Gyakran ismételt kérdések

Alkalmazási terület alapján az elektromos kéziszerszámok a következő alaptípusokba sorolhatók:

• fúró szerszámok
• csavarozó szerszámok
• fűrészelő szerszámok
• maró szerszámok
• gyaluló szerszámok
• csiszoló szerszámok
• nyíró és vágó szerszámok
• ütő szerszámok
• illesztő szerszámok

Mindezek mellett vannak speciális rendeltetésű elektromos kéziszerszámok és vegyes típusok.

Az elektromos kéziszerszámok működésének alapelvei:

• forgás
• rezgés
• dugattyúmozgás
• ütés
• hő

Az alapelveket egyenként vagy kombinációban alkalmazzák.

A Volt az elektromos feszültség mértékegysége.

A Watt az (elektromos) teljesítmény mértékegysége.

Ismerni kell a megmunkálandó anyag tulajdonságait.

Nem. Igazodni kell az anyag tulajdonságaihoz.

Minél puhább az anyag, annál nagyobb a fordulatszám. Minél keményebb az anyag, annál alacsonyabb a fordulatszám.

Mivel az anyagok keménységi foka nagyon különböző, mindig a helyes, anyagnak és fúróátmérőnek megfelelő fordulatszámmal kell dolgozni.

A szakirodalomban részletes alkalmazási táblázatok találhatók. Az általunk itt megadott táblázatokban feltüntetett fordulatszámokat egyszerűsített irányértékeknek kell tekinteni, amelyek célja, hogy a kéziszerszámokkal jó eredményeket érjenek el.

Speciális fúrók és fúrókoszorúk esetében részben más fordulatszámok érvényesek. Ilyen esetben a csomagoláson vagy a kezelési útmutatóban feltüntetett értékekhez kell igazodni.Ha a használatban levő fúrógép fordulatszáma nem határozható meg pontosan, akkor a legközelebbi szomszédos értéket kell használni.

A fúrógép használóját elsősorban a lehetséges ellennyomaték veszélyezteti. Ha a fúrógép leadott forgatónyomatéka nagy, a furatban fellépő növekvő fúrási súrlódás miatt ellennyomaték keletkezhet, az alábbi esetekben:

• mély furatok
• nagy átmérőjű furatok
• a fúró furatban történő blokkolása vagy a munkadarabból való kiugrása

A fúró – és vele együtt az elektromos kéziszerszám – blokkolása esetén különösen nagy, veszélyes ellennyomatékok léphetnek fel.

A fúrás során a lehetséges ellennyomaték keletkezése az alábbiak szerint előzhető meg: A sérült vagy tompa fúrók súrlódása lényegesen nagyobb, ezért hajlamosak a szorulásra vagy blokkolásra.

Mély furatoknál a fúró rendszeres kihúzásával kell biztosítani a forgács eltávolítását. Ezáltal a fúrási súrlódás és a beszorulás veszélye mérséklődik.

Nagy átmérőjű furatok esetében válasszon megfelelő fordulatszámot, és rögzítse a munkadarabot.

Általában a 6 mm átmérőjűnél nagyobb furatokat fémekben elő kell fúrni. Ezáltal kisebb nyomóerő szükséges. Ez különösen előnyös a vékony lemezek fúrásakor, mivel a fúrónak a munkadarabból való kilépésekor az előtolási erőt finomabban lehet adagolni, elkerülve a fúróél beakadását. Ökölszabály: az előfúráshoz olyan fúrót kell választani, amelynek átmérője megfelel a nagyobbik fúró keresztmetszet-szélességének.

Az ellennyomatékot biztos gépvezetéssel kell felfogni. Ehhez szükséges, hogy a fúrógépet kézzel tartsa és vezesse. A kiegészítő fogantyúval rendelkező fúrógépeknél ezt a második fogantyút is használni kell.

A fúrógépnél a fúrótengely szilárdan van a csapágyakba rögzítve. Ez rendkívül precíz körkörös forgást eredményez. A fordulatszámok fémek fúrására vannak optimalizálva. Az ütvefúrógépeknél a fúrótengely mozog a csapágyakban. A körkörös forgás precizitása rendszerfüggő, és nem olyan jó, mint a fúrógépeknél. A fordulatszám többnyire nagyobb, mint a fúrógépeknél, mivel olyan kőzetek is fúrhatók vele, amelyeknél nagy ütésszám szükséges.

A csavarok meghúzásánál és kioldásánál olyan szerszámreakciók léphetnek fel, amelyek veszélyeztethetik a használót. Ennek okai

• ellennyomatékok
• megcsúszó bitek
• zaj

A nem megengedett és ezáltal veszélyes ellennyomaték az alábbi intézkedésekkel előzhető meg:

• a csavarozó helyes megválasztása
• a csavarozó helyes beállítása, pl. a forgatónyomatéké és a mélységi ütközőé, a gyártói ajánlásoknak megfelelően

A megcsúszó bitek leggyakoribb okai a következők:

• a bit mérete nem illik a csavarhoz
• a bit ferdén van rátéve a csavarra
• elferdülés a csavarási folyamat során
• túl kicsi nyomóerő

Nem nehéz felismerni, hogy ezen esetek mindegyikében felhasználói hiba áll fenn.

A megcsúszó bitek hatásai a következők:

• a felhasználó sérülése
• a munkadarab sérülése
• a csavar sérülése
• a bit sérülése

Látható: megéri elkerülni ezeket a gyakori felhasználói hibákat.

Csaknem valamennyi csavarozási eset két nagy alapformára vezethető vissza: kemény csavarozás és lágy csavarozás.

• Kemény csavarozásnak nevezzük az összes olyan alkalmazást, amely esetében a csavar alatt közvetlenül kemény anyag (tipikusan fém) található.
• Lágy csavarozásnak nevezzük az összes olyan alkalmazást, amely esetében a csavar alatt közvetlenül egy hajlítható (lágy) anyag (tipikusan fa) található, ill. a csavart ebbe a lágy anyagba kell becsavarni.

Vannak úgynevezett gépcsavarok és úgynevezett facsavarok. E két alaptípusból származnak a további változatok, különböző építőanyagok és speciális csavarozási esetek számára. Ezek alakjukban és meneteik jellegében különböznek egymástól.

A működés elve alapján a következő biteket különböztetjük meg:

• csavarozó mélységi ütközővel
• csavarozó forgatónyomaték-kapcsolóval
• csavarozó csavaró-ütővel

A felületek csiszolását felületcsiszolásnak nevezzük, a csiszolással történő anyagleválasztást leválasztó csiszolásnak vagy mélycsiszolásnak nevezzük.

Majdnem minden szilárd anyag csiszolható. Csupán bizonyos anyagtípusok, mint például az elasztomerek, azok, amelyek nem vagy csak nagyon nagy műszaki ráfordítással csiszolhatók.

A használati lehetőség az alkalmazott csiszolóanyagtól függ és univerzális. A fa, faalapú anyagok és lakkozott felületek megmunkálásában a rezgőcsiszolók használata előnyös. Ezek kevésbé alkalmasak a fémek és kőanyagok megmunkálására, mivel a lehordási teljesítményük ehhez túl kicsi.

A rezgőcsiszolók kiválóan alkalmasak a sík felületekhez. Éles sarkok és élek, valamint domború és homorú ívelt felületek esetében fennáll a pontszerű átcsiszolás veszélye, a sík és kemény csiszolótalp miatt. Itt akár a csiszolótalp is sérülhet.

A nagy felületek megmunkálására szolgáló tipikus csiszológépek a következők: rezgőcsiszoló, excentercsiszoló, sarokcsiszoló és szalagcsiszoló.

A használati lehetőség az alkalmazott csiszolóanyagtól függ és univerzális. Fémek és kő csiszolására a sarokcsiszolók használata előnyös. A nagy kerületi sebességek miatt a csiszolás helyén nagy hő fejlődik. Ezért a faanyagok és műanyagok számára a sarokcsiszolók kevésbé alkalmasak.

Csaknem bármilyen alakú munkadarab megmunkálható. Az abszolút sík felületeket igénylő munkadarabok számára azonban kevésbé alkalmas a sarokcsiszoló, mivel a nagy lehordási teljesítmény révén nem kívánatosan mély becsiszolások keletkezhetnek.

• Be kell tartani a gyártó által előírt alkalmazási területet
• Csak a gyártó által előírt csiszolóanyagot szabad használni
• A lehető legjobb porelszívási eljárást kell alkalmazni
• Viseljen védőszemüveget
• Viseljen légzőmaszkot
• Viseljen hallásvédőt

Az elektromos kéziszerszámmal végzett fűrészelésnél elsősorban a fűrészlap jelent sérülésveszélyt, mind álló, mind bekapcsolt készülék esetén. Továbbá a gép visszarúgásai is veszélyt jelentenek, hibás kezelés esetén. Csak éles, kifogástalan állapotú fűrészlapokat szabad használni. A fűrészlapoknak a megfelelő fűrészekhez alkalmasnak és engedélyezettnek kell lenniük. A tompa vagy sérült fűrészlapok beszorulhatnak, ill. a gép blokkolásához vezethetnek. A fűrészlap által okozott sérülések az alábbiak szerint előzhetők meg:

• A védőburkolatot soha nem szabad eltávolítani, nyitott állapotban rögzíteni vagy más módon manipulálni.
• A gépet két kézzel kell kezelni, és az erre a célra kijelölt fogantyúknál fogva kell megtartani.
• A láncfűrészre használat után fel kell húzni a védőburkolatot.
• Egyéb fűrészeknél (kivéve a körfűrészt) a munka végeztével vegye ki a fűrészlapot.

Az állítható védőfelszereléseket, mint pl. a hasítóéket, az előírás szerint állítsa be és rögzítse.

A munka folyamán a fűrészt biztosan és szilárdan kell vezetni. Az előtolási erőt úgy kell megválasztani, hogy a fűrész ne szoruljon és ne blokkoljon. Ennek során ellennyomatékok léphetnek fel.

Bizonyos ásványi alapanyagok és az üveg kivételével csaknem valamennyi alapanyag megmunkálható a kézi elektromos fűrésszel.

A körfűrészek, az alkalmazott fűrészlapnak megfelelően, alapvetően minden fűrészelhető alapanyaghoz alkalmasak.

A körfűrészek fő alkalmazási területe a lemezes darabok gyors és precíz leszélezése egyenes vágásokkal. A 100 mm-nél nagyobb vágásmélységek az ácsmunkáknál használatosak, mindazonáltal az ilyen nagy körfűrészek kezelése kritikussá válhat a fűrészlap beszorulása esetén, a nagy ellennyomaték miatt.

A tandemfűrésszel működési elve alapján nem lehet fémeket fűrészelni:

A fűrészlapok közé és a láncvezetőbe bekerülő fémforgácsok a vibrációs hegesztés által megakadályoznák a fűrészlapok mozgását. Műanyagok korlátozottan vághatók vele: a habosított termoplasztok, főként a sztirol alapúak (pl. sztiropor) forgácsa és pora felmelegszik, a fűrészlapok és a vezetés közötti súrlódás miatt. Lehűlés után blokkolják a fűrészlapokat az olvasztásos ragasztó hatás révén. A keményfém fűrészfogakkal ellátott fűrészlapok azonban alkalmasak a puha és porózus kőzetanyagok, mint pl. gázbeton és könnyű tégla, vágására. A fűrészlapok szerszám nélkül cserélhetők.

A tandemfűrészek elsősorban az ácsipari famegmunkálásra készültek. Tipikus rendeltetésük a gerendák hosszra vágása és a csapolások kialakítása. Szintén gyakran használnak tandemfűrészt a nyersfalazott építményeknél a gázbeton elemek megmunkálására.

Az alaptípusok a következők:

• egyenes fűrészek (pl. szúrófűrész)
• forgó fűrészek (pl. körfűrész)
• körforgó fűrészek (pl. láncfűrész)

A kézi láncfűrészek kizárólag fa megmunkálására használatosak. Rendeltetésük: gerendák és élfák gyors hosszra vágása és levágása, valamint friss („zöld”) fa vágása kert- és erdőgazdaságokban.

A szablyafűrészek, az alkalmazott fűrészlapnak megfelelően, alapvetően minden fűrészelhető alapanyagokhoz alkalmasak.

A szablyafűrészek jellemző alkalmazása az épületgépészetben, szanitereknél, járműépítésben, fémépítésben és a raklapok újrahasznosításában.

A kezelési útmutatót feltétlenül el kell olvasni, ugyanis az akkumulátoroknál igen gyors a technológiaváltás, és ez bizonyos körülmények között újfajta használatot és kezelést tesz szükségessé.

Az önkisülés azt jelenti, hogy az akku pusztán a tárolás következtében passzívan energiát veszít. Bizonyos idő elteltével fel kell tölteni az akkut a kerti gép működtetéséhez. Az önkisülés a korábbi nikkel-technológia esetén havonta kb. 25%-ot jelent, lítium-ion esetén pedig kevesebb, mint 2%-ot. A lítium-ion akku tehát hosszabb tárolási idő után is használatra kész.

A memóriaeffektus NiCd-akkuk esetén lép fel, ha azok nincsenek teljesen lemerülve. Amennyiben az akku egy része nincs igénybevételnek kitéve, akkor azt „megjegyzi” az akku. Az igénybe nem vett rész így nem áll többé rendelkezésre energianyerés céljából az akkuban. Lítium-ion akkuk esetén nem léphet fel ilyen memóriaeffektus.

A lítium-ion akkukat általában szobahőmérsékleten kell tárolni. A magasabb hőmérsékleten történő tárolás viszont megrövidíti az akku élettartamát. 55 °C-nál magasabb hőmérsékleten a lítium-ion akkuk tönkremehetnek, -15 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten pedig mélylemerülés történhet. A lítium-ion akkukat tárolás előtt nem szabad teljesen feltölteni. A teljesen feltöltött cellában magasabb az aktivitás, mint a részlegesen feltöltöttben, ami gyorsítja a cella öregedését.

A márkás akkukat – különösen a Bosch kerti gépekben találhatókat – különböző védőmechanizmusok biztosítják. A felrobbanás szinte kizárt. A rövidzárlat, valamint az akku mechanikus sérülése mindazonáltal szigorúan kerülendő.

Az akkukat vissza kell vinni a szerszámkereskedőhöz. A kereskedő az akkukat összegyűjti és visszajuttatja a szerszámgyártóhoz. A gyártó gondoskodik a szakszerű újrahasznosításról.

A felsőmaróknál a sérülésveszély elsősorban az éles marófejnél áll fenn, mind álló, mind pedig bekapcsolt készülék esetén. A marók működési elvük alapján nagyon nagy fordulatszámokon dolgoznak. Szakszerűtlen kezelés következtében a gép visszacsapódhat. Csak kifogástalan állapotú éles marókat szabad használni. A maróknak a megfelelő felsőmarókhoz alkalmasnak és engedélyezettnek kell lenniük. A tompa vagy sérült marók túl erős rezgéseket, visszacsapódásokat és a maró törését okozhatják. A maró által okozható sérülések az alábbi intézkedésekkel előzhetők meg:

• A gépet két kézzel kell kezelni, és az erre a célra kijelölt fogantyúknál fogva kell megtartani.
• A munka végeztével a marót ki kell venni a felsőmaróból.

Az élek leszélezésénél az előtolás irányának ellentétesnek kell lennie a maró forgásirányával (ellenirányú marás). A maró forgásirányával egyező irányban történő marás (egyirányú marás) esetén a gép, főként némileg vastagabb forgácsoknál, nem vezethető biztosan. A gép erőteljes kitérő mozgása miatt elveszítheti a felsőmaró fölötti kontrollt, ami rendkívüli balesetveszélyt jelent. A felsőmarót mindig biztosan és szilárdan kell vezetni.

Az előtolási erőt úgy kell megválasztani, hogy az ne csökkentse túlságosan a gép fordulatszámát, és ne okozzon rezgést.

A maráshoz való elektromos kéziszerszámokat a felsőmaró gyűjtőfogalommal jelöljük. A „felsőmaró” fogalom azt írja körül, hogy a maró működés közben a munkadarab fölött van.

A felsőmarók rendeltetésükben és teljesítményfelvételükben különböznek egymástól. Használatosak:

• Multifunkcionális készülékek
• Éllemarók
• Felsőmarók

Általában minden forgácsolható alapanyag, főként faanyagok, megmunkálható. A fémek azonban csak nehéz, álló marógépekkel munkálhatók meg. Csupán a vékony alumíniumlemezek marhatók kézi felsőmaróval is.

A fák keménysége viszonylag kicsi, és jól forgácsolhatók. Túl magas helyi hőmérsékleteken, vagyis ha a maróval túl sokáig időzik egy helyen, a faanyag hajlamos a megégésre.

A rugalmasság, főként a hosszú rostú puhafák esetében, bizonyos beszorító hatást gyakorol a maróra, ami további súrlódási hő keletkezésével jár. Különösen fontos a tömör fa rostirányának figyelembe vétele, ha jó eredményt akar elérni.

Az elektromos gyalu veszélyforrása a nagy fordulatszámmal forgó késtengely („gyalutengely”). A gép kikapcsolását követően lendítő tömeg miatt a gyalutengely még jó ideig forog. A gyalutengely teljes leállásáig annak nem szabad sem a felhasználóhoz, sem tárgyakhoz, pl. a munkapadhoz, hozzáérnie.

A veszélyek elkerülése érdekében a gyalut csak akkor szabad letenni, ha a gyalutengely teljesen leállt. A legjobb olyan gyalutípus használata, amelynél kitámasztási lehetőség („parkolópapucs”) van. Ezzel az eszközzel a gyalutengely nem érintkezhet az alátéttel. Arra azonban ügyelni kell, hogy a lerakás helyén ne legyen semmi.

Valamennyi forgácsolható alapanyag gyalulható. A kézi elektromos gyalut csaknem kizárólag fa és faalapú anyagok megmunkálására használjuk. A műanyagok megmunkálása is lehetséges, ha a gyalu szélessége kicsi (kb. 20–50 mm, a műanyag típusától függően).

A fa, egyéb anyagokhoz képest, viszonylag puha, ezért kiválóan megmunkálható forgácsleválasztással. Növényi alapanyag lévén, természetes állapotában rostos szerkezetű, és a növekedést befolyásoló tényezők miatt egyenetlenségei vannak, például ágak. A szerszám használata során ezt figyelembe kell venni, mivel a felület minőségét is befolyásolja.

A gyalu felhelyezésekor a nyomóerőt az elülső gyalutalpra kell kifejteni, különben mélyedés keletkezik a felületen.

A gyalu lehelyezésekor a nyomóerőt a hátulsó gyalutalpra kell kifejteni, különben mélyedés keletkezik a felületen.

A gyalulás irányát lehetőleg úgy kell megválasztani, hogy az ne legyen ellentétes a rostok kilépésének irányával, mivel az hátrányosan befolyásolhatja a felület minőségét. A gyalu enyhén ferde felhelyezésével „húzó” vágás érhető el, ami előnyösen hat a felület minőségére (a gyalukés nem keresztben, hanem az előtolás irányához képest ferdén vág be a munkadarabba).

Rendszerint csak fa és faalapú anyagok tűzhetők, ha a fa nem túl kemény. A természetes és rétegelt faanyagokat jobban lehet tűzni, mivel a rostok pótlólagos szorítóerőt gyakorolnak. Egyéb faanyagok, mint például a farostlemezek, valamennyire jól csak gyantás kapcsokkal tűzhetők.

Egyetlen kemény alapanyag – mint péládul a fémek, kőzetanyagok, üveg és kemény műanyagok – sem tűzhető.

A tűzőgépek rendkívül biztonságosak, ha rendeltetésszerűen használják azokat. A tűzőgépeket csakis a munkadarabon szabad működtetni, soha ne „lőjön” vele szabadon. Ezért sok tűzőgépen biztonsági szerkezet van, ami csak akkor teszi lehetővé a kioldást, ha a tűzőgép fel van téve a munkadarabra.

A ragasztópisztolyok elektromosan nagyon biztonságosak, mindazonáltal bekapcsolt állapotban nem szabad felügyelet nélkül hagyni őket, ugyanúgy, ahogy a többi elektromos készüléket sem. A ragasztó nagy, 150…180 °C-os olvadáspontja miatt természetesen szükséges az elővigyázatosság az égési sérülések elkerülése érdekében.

Valamennyi nedvszívó vagy porózus felületű alapanyag ragasztható a ragasztópisztollyal, amennyiben kellően hőálló. Jellemzően a következő anyagokat ragaszthatjuk: fa, faalapú anyagok, kőzetanyagok és rostos anyagok, pl. szövet, bőr, karton és papír.

Nem ragaszthatók a sima, nem nedvszívó felületű anyagok, mint pl. az üveg, fém, sima műanyagok, valamint a hőérzékeny műanyagok, például a polisztirol habok. Kétséges esetekben próbaragasztást kell végezni.

Festés előtt

• Takarja le fóliával a padlót, az összes bútort és fűtőtestet, rögzítse a fóliát a szélén kreppszalaggal
• Ragassza le kreppszalaggal az összes ajtó- és ablakkeretet, dugaljat, villanykapcsolót, padlólécet stb
• Ha egy falat több színre kell festeni, a kreppszalag a színek közötti választóvonalként is használható

Festés közben

• Kezdje a helyiség sarkával
• Majd fesse be a mennyezetet, végül a többi falat

Ha ezzel az eljárással és az ablaktól távolodva, vagyis a beeső fénnyel egyező irányban fest, optikailag eltűnik az összes színátmenet és így megakadályozható a csúnya árnyékolások keletkezése.

A festékfajta kiválasztása a felhasználástól függ: bútort szeretne lakkozni? Falat fest? A teraszt szeretné megóvni az időjárás viszontagságaitól egy lazúrréteggel?

Diszperziós festékek:

Falak és mennyezetek festésére (beltérben). A diszperziós festékek jól tapadnak, kiegyenlítik a lemezek, gipszkarton vagy cementkötésű farostlemezek felületét, zárják a vakolt falak és betonfelületek pórusait, valamint használhatóak fűrészpor és nyomott anyagú tapéták festésére.

Latexfestékek:

Speciális diszperziós festékek többnyire páraáteresztők, de nagyon strapabírók, súrolásállók, a szokásos tisztítószerekkel szemben ellenállók. Mindenekelőtt vizes helyiségekben, mint pl. fürdőszoba vagy mosókonyha, valamint a nagy igénybevételnek kitett helyiségekben, mint pl. garázs vagy konyha, alkalmazzuk.

Lazúrfestékek:

Színes lakkok vagy más festékek, különösen finom eloszlású, kismértékű pigmentálással. Akkor használatosak, ha a felület szerkezetének láthatónak kell maradnia. A fát lazúrfestékekkel védik az időjárás hatásaitól, az UV-sugárzástól, valamint részben a gombáktól és rovaroktól. A fafelületeknek a lazúrfestékek egységes színhatást kölcsönöznek. Betonfelület estén a lazúrfestékekkel kiegyenlíthetőek a beton színeltérései.

Lakkok:

A lakkok leginkább fedő festékek. Száradást követően a bevonat minőségileg és optikailag egy kiváló minőségű, matt vagy csillogó felületi festékréteget eredményez. A lakkok ellenállnak a kémiai anyagoknak és alapvetően fa-, fém-, műanyag vagy ásványi felületek bevonására alkalmasak.

Alapvetően sem az ablakokat, deszkázatokat, sem egyéb kültéri faszerkezeteket nem szabad színtelenül felületkezelni.

A színtelen lakkok és világos lazúrok nem biztosítanak elegendő UV-védelmet. Az UV-sugárzás hatására a fafelület elveszti a festéktartó képességét, a fa elszürkül, a festék felrepedezik és leválik a fáról.

Többnyire a fehér, jól fedő rétegek kínálják a legjobb tartósságot. Deszkázatokon vagy kerítéseken jól beváltak az elegendően pigmentált lazúrok.

A szintezőkészülék esetében egy olyan mérőműszerről van szó, amellyel a tárgyak relatív magassága határozható meg.

A falra vetített lézervonallal a lézeres szintezőkészülék megkönnyíti például a képek, polcok vagy falraszerelt szekrények pontos felfüggesztését, valamint a pontos szemközti beigazítást.

A mérőműszer és a mérendő tárgy közötti szakasznak akadálymentesnek kell lennie. Tehát az akadályok mellett kell mérni.

Hibás lehet a mérés, ha a mérősugarat füst vagy por nyeli el, ill. részben visszaveri.

A Bosch mérőműszerekben alkalmazott lézerek megfelelnek a 2. lézerosztálynak, amely veszélytelennek minősül. Így nincs szükség különleges óvintézkedésekre. Azonban általánosan érvényes, hogy a lézersugarat – mindegy, melyik védelmi osztályút – soha nem szabad szemre irányítani.

A webáruházon keresztül történő rendeléskor a megbízási átalány 4,76 EUR (a díj tartalmazza az áfát).

A Service Contact Centeren keresztül, azaz telefonon, e-mailben, levélben vagy faxon leadott rendelés esetén a megbízási átalány 7,14 EUR megbízásonként (a díj tartalmazza az áfát).

Az utánvételes küldemény további díja 2,50 EUR.

Költségköteles javítást követően egy év a jótállás.

Ennek három oka lehet:

1) Tartozékról van szó, és nem pótalkatrészről. Tartozékainkról áttekintést talál a Tartozékokalatt vagy közvetlenül az Ön szakkereskedőjénél.

2) A keresett alkatrész egy egység része. Ebben az esetben kizárólag a teljes egységet lehet megrendelni.

3) A keresett alkatrész nem áll rendelkezésre, illetve már nem szállítható. A szállítási időkkel kapcsolatos pontosabb információkért kérjük, vegye fel a kapcsolatot a szerviz-forródrótunkkal.

Az alkatrészek az elektromos kéziszerszámok fix elemei. Annak alapfelszereltségébe tartoznak – nélkülük nem tudnának működni. Alkatrészek például: bordássszíjak, csavarok, kengyelek és szénkefekészletek.

A tartozékok funkcióbővítő toldalékok és kiegészítők, amelyek nélkül az elektromos kéziszerszám teljesen szokványosan működtethető. Tartozékok például: fűrészlap, tok, kiegészítő fogantyú, csiszolópapír és fúró.

A készülékek elszállítása a garancia időtartama alatt díjtalan. A garanciális idő letelte után végzett javítások esetén az egyszeri szállítási költség díja 7,14 EUR (a díj tartalmazza az áfát).

Az aktuális árakról a Kalibrálási szolgáltatásról szóló brosúránkban tájékozódhat.

Amennyiben az alkatrész-küldemény kiszállításakor külső sérüléseket vesz észre a csomagon, utasítsa el az átvételt, vagy mutassa meg a sérülést a kézbesítőnek.

Ha a termék kicsomagolásakor felismerhető hibát állapít meg, vagy ha helytelen pótalkatrészt rendelt meg, kérjük, tájékoztasson minket a lehető leghamarabb (legkésőbb 15 napon belül). Ehhez vegye figyelembe a Szállítási feltételeinket is.

Kérjük, visszaküldés előtt feltétlenül igényelje nálunk visszaküldési igazolását a szállítólevél számának megadásával.

Igen, az ártalmatlanítás ingyenes. Az elemek és akkuk leadhatók a gyűjtőhelyeken. Az elhasználódott készülékeket a szakkereskedőjénél adhatja le.

A meghibásodott készülékét elküldheti közvetlenül a szervizközpontunkba. Lehetősége van arra is, hogy helyi kereskedőnél vagy barkácsáruházban adja le.

Közvetlen beküldés esetén fontos, hogy a meghibásodott készülékhez mellékelje a javítási megbízás kitöltött űrlapját a gyors feldolgozás érdekében.

Ha az űrlapot adott munkanapon 17 óráig elküldi, akkor az elszállításra a következő naptól kerülhet sor. Természetesen kiválaszthat más elszállítási időszakot is.

A Bosch készülékei és elemei is regisztrálva vannak. A WEEE-szám (Waste Electrical and Electronic Equipment): DE-86520394.

Az elemek és akkuk regisztrációs száma 21001568.

A Bosch Power Tools átfogó logisztikai hálózatra és optimálisan megszervezett szervizfolyamatokra támaszkodik.

Ugyanúgy, mint javítás esetén, a kalibrálási szolgáltatásra is érvényes, hogy a felhasználó a készüléket rendszerint legkésőbb öt nap múlva visszakapja.

Alapvetően úgy kellene becsomagolni a készülékét, hogy az szállítás közben ne sérülhessen meg. Amennyiben nincs megfelelő csomagolóanyaga nagy készülékekhez, vegye fel velünk telefonon a kapcsolatot. Ekkor küldünk Önnek egy megfelelő kartondobozt.

A csomagolással kapcsolatos további információkat elolvashatja a szállítónk, a GLS ÁSZF-jében.

Nincs, de a következőképpen járunk el:

Garanciális esetben a javítás magától értetődően díjmentes.

A garancia letelte után a következő érvényes:

Ha a javítás díja alacsonyabb, mint az új termék árának 50 %-a, akkor azonnal megjavítjuk. A számlán átláthatóan felsoroljuk a javítási költségeket.

Ha a javítás díja magasabb, mint az új termék árának 50 %-a, akkor árajánlatot készítünk Önnek.

Ezenkívül lehetősége van „előzetes engedélyezésre”:

Ön már előzetesen dönthet arról, hogy 50 %-nál magasabb javítási díj esetén engedélyezi a készülék újrahasznosítását, vagy árajánlatot kíván kapni.

Előzetes engedélyezés esetén elengedjük a szállítási költséget.

A Bosch kalibrálási szolgáltatás márkafüggetlen; megbeszélés szerint nemcsak saját „Bosch” és „CST/berger” márkáink készülékeit kalibráljuk, hanem minden más készüléket is.

Eldöntheti, hogy a készülék a szervizközpontban maradjon-e, és ott hasznosítsák-e újra, vagy pedig szeretné visszakapni. Ebben az esetben 17,85 EUR kezelési költséget és 7,14 EUR szállítási költséget számolunk fel (a díj tartalmazza az áfát).

Garanciális esetben természetesen nem számolunk fel szállítási költséget.

A garancia lejárata után végzett javításokra 7,14 EUR egyszeri megbízási átalányt számolunk fel (a díj tartalmazza az áfát).

Új termékre a garancia magáncélú használat esetén 24 hónap. A részletes információkért kérjük, tekintse meg az aktuális garanciális feltételeket.

Rendszerint három, maximum öt munkanap múlva visszakapja a megjavított készüléket.

Az Amper az elektromos áramerősség mértékegysége.

Mindez a rendeltetéstől is függ. A barkácsolók inkább az ütvefúrógépet részesítik előnyben, annak sokoldalúsága miatt, az iparosok pedig a fúrógépet, annak precizitása miatt.

A fogalom az angol nyelvből származik, és a csavarozási technikában a mindenkori csavartípushoz használatos csavarhúzófejet nevezi meg (réselt, keresztfejű, hatlapú, Torx stb.). A bit gépben történő rögzítéséhez azt vagy közvetlenül a saját hatlapú szárával fogatják be a fúrótokmányba, vagy a szerszámtartóba, amely vagy a gép része, vagy pedig egy, a gépbe helyezett tartozék.

A használati lehetőség az alkalmazott csiszolóanyagtól függ és univerzális. A fa, faalapú anyagok és lakkozott felületek megmunkálásában az excentercsiszolók használata előnyös. A megfelelő szerszámbetéttel az excentercsiszolók kiválóan használhatók polírozási munkákhoz. A fémek és kőanyagok csiszolásakor a munka lassabban halad.

A különböző keménységi fokokkal kapható, kerek csiszolótalpak révén megmunkálhatók csaknem bármilyen alakú munkadarabok. Az éles sarkok és élek megmunkálása megrongálhatja a csiszolótányért, az átcsiszolódás révén.

Alapvetően a durvább szemcsézettel kell kezdeni, majd mindegyik új fázisban egyre finomabb szemcsézetet kell választani. Ökölszabály: minden következő munkafolyamathoz kétszer finomabb szemcsézetet választunk.

Példa: szemcsézet sorrendje 40 – 80 – 180 – 360 – 600 – 1200

A szúrófűrészek, az alkalmazott fűrészlapnak megfelelően, alapvetően minden fűrészelhető alapanyagokhoz alkalmasak.

Különösen alkalmasak a szúrófűrészek a görbevonalú vágásokkal járó komplex munkákhoz, bármely anyagban. Valamennyi fűrész közül ehhez van a legnagyobb univerzális és speciális fűrészlap-választék.

Az új technológiával készült lítium-ion akkuknál a lítium az elektródák egyik alkotóeleme. Alapvetően különböznek a nikkelalapú akkuktól, és 3,6 voltos cellafeszültségük háromszor akkora, mint a nikkel-kadmium akkuk cellafeszültsége. Kevesebb akkucella szükséges, így az elektromos kéziszerszám kisebb és könnyebb lehet, vagy azonos nagyság mellett nagyobb teljesítményű. A lényegesen kisebb mértékű önkisülés mellett a lítium-ion akkuknál nincs memóriaeffektus, ellentétben a nikkel-kadmium akkukkal.

Az alkatrész-katalógusban megtalálja az elmúlt 25 évben gyártott minden gépünk műszaki rajzát. Ott nagyon egyszerűen be tudja azonosítani az Ön számára szükséges alkatrészt. Tartsa kéznél a gép cikkszámát vagy kereskedelmi megnevezését. Ezeket meg kell adnia ahhoz, hogy gyorsan megtalálja a helyes alkatrészt.